dufkacsalad
dufkacsalad
 
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2005-01-12
 

 

 
 
XI-XII.rész

Erzsike néni? Senki nem hívta így, mindenki Pammer néninek szólította. Mióta férje meghalt a háborúban, cukrászüzemük tönkre ment. Pedig majdnem egy egész háztömb, Árpád utcától a Nagy Sándorig voltak üzleteik,- az előző sarkon kocsma, másikon hentes.

A kapubejárótól balra, másfél méter magas léckerítés választotta el a kocsma udvarától. Különben maga a "kapubejárat" istálló volt, még egyszer akkora, mint Eta lakása.

Ha a főútról nézzük, az udvar jobb sarkára épült a néni házrésze, mely mellé, két helyiségből álló pinceszerű raktárt is építettek, s ezt a Tanács szintén lakásnak adta ki. Így négy lakója van az udvarnak, a nyugdíjas Rácz házaspár és egy fiatal elvált asszony,- Álló Jánosné,- nyolc éves kislányával. Legtöbb vitája vele akadt Etának.

A közös udvarban egyforma joga van mindenkinek. Eta ennek tudatában engedte ki játszani a két kisebb gyereket az udvarra. Nem volt szükség állandó felügyeletre, hisz Rózsikára,- négy és féléves korában,- már rá lehetett nyugodtan bízni szerencsétlen bátyját,- akit nagyon szeretett.

A nézeteltérés akkor elkezdődött mikor odaköltözött Eta.

Állóné kislánya,- a nyolcéves Brigitta,- csak Rózsikával szeretett és akart játszani, Jóskát meg egyszerűen kirekesztette, mert félt tőle. Ha az közelebb mászott, vagy ellökte, néha bele rúgott, ha véletlenül kis húga pátjára állt, őt is bántalmazta. Egy ilyen esetben,- már az első héten,- Anyjuk pár méterre teregetett tőlük, így hallott s látott mindent. Kézen fogta Brigittát és bevitte anyjához. Az, nem hitt Etának, emiatt kaptak hajba először. A nő, mintha kereste is volna az alkalmat, készakarva okozott problémákat.

Ez az udvar nem való háziállat tartására, erre túl kicsi. A kertek, járdák, az udvari széntárolók, túl sok helyet lefoglalnak, vagy a gyümölcsfák beárnyékolják. Sőt az elülső részét a zöldségüzlet kisajátította ládák raktározására. Hátul disznóól, WC, és Pammer néni raktárai voltak. Klári persze akkor engedte ki malacát, mikor a gyerekek az udvaron játszottak, kutyája pedig állandóan neki rontott Jóskának.

Az idős pár egy év múlva meghalt. Helyükre egy asztalos kisiparos, Farkas Sándor került.

1953február közepén haza vitte Józsikát, aki járni még nem tanult meg de sokat erősödött. Kapaszkodva, úgy, mint nyolc hónapos korában, már fel tudott állni.

Nyár végén levelet kapott a Szegedi fegyintézet Igazgatójától, mert férje jó magaviseletéért jutalomlátogatásban részesülhet. Az időpont is tetszőleges.

Hétvégénél előbb nem mehetett, mivel délelőttös, szombatra még így is szabadságot kellett kérnie.

Bevezették a "kis" látogatóba, ahol két támlás széken, s egy hosszú asztalon kívül, semmi, és senki nem volt.

-Mivel érdemelted ki ezt a "nagy" jutalmat?

-Anyukám, ha még szólíthatlak így? Első munkás lettem a börtöngazdaságban.

-Otthon lettél volna ilyen példamutató!

-Ne kezd újra, meg újra, ugyanazt a lemezt. Minden vonatkozásban megváltoztam.

-Egyet még ma sem vagyok képes felfogni, mi a fenéért csináltad az egészet?

-Nézd Eta, ezt, annyi, de annyiszor kitárgyaltuk, nem ezen kellene rágódnunk, akkor, amikor mindössze húsz perc beszélőre jöttél.

-Legalább neveket mondj, kiket csaptál be!

-Olyan fontos ez neked?

-Igen, mert ha találkozom velük, tudnom kell…

-Sokan nem is tudják ma sem. Tíz-húszezer forintokról volt szó. Egy gazdaság, vagy Tsz, nem ment tönkre miattam. Hoztak tíz tonna búzát, átjavítottam ötre, a többit eladtam. Másfélszeres áron adtam el a telkeket. Minden engedélyt, kérvényt, beadványt csak pénzért készítettem. Nos, meg vagy elégedve?

-Nem, mert neveket nem hallottam!

-Nem is fogsz. Úgysem ismered őket. Nyugodj meg, nem Nagylakiak. Mesélj inkább a gyerekekről, hogy vannak, szoktak-e emlegetni?

-A kicsik ma már nem annyira, Gyöngyike néha, ő is csupán akkor ha mérges, amiért miattad nem tanulhatott tovább. Igaza van, betegen nem tudtam volna eltartani három gyereket.

-Nem küldtek pénzt?

-De igen, száz, meg kétszáz forintokat, ezt is csak ebben az évben. Az élet ennél sokkal drágább Pesten.

-Szemetek, hisz tavaly már dolgoztam. Biztos levonták az előző évi ellátásra. Jóska fiam tud-e már járni?

-Sajnos nem. A jövő hétre visszahívták a Mozgás Terápiára.

A fegyőr benyitott, közölte:- Letelt a húsz perc, kérem fiatalasszony, fejezze be a látogatást!- szólt udvariasan.

-Nincs már annyi, mint volt, túl vagyunk több, mint a felén. Hamarabb letelik, mint, ahogy hiszed,- biztatta Jóska.

Eta benyúlt táskájába, s kivett öt doboz cigarettát. Egyet felbontott, rágyújtott belőle, majd ott hagyta azt is az asztalon.- Mást, nem tudtam hozni.

-Ezt se kellett volna, már kapunk cigarettát.- Felállt megkerülte az asztalt, amire belépett az őr.- Csak szeretném megcsókolni a feleségem,- szólt oda neki, az pedig engesztelőn bólintott, de nem távozott.

 

Egy hónap telt el a látogatás óta, mely alatt Józsikát ismét bekérték a Mozgáterápiára.

-Horváth Istvánnét kérjük telefonhoz!- szólalt meg a fonoda hangosbemondója. Eta kisietett. Lovasné meg páran, félkörben állva várták visszatérését. Szenzációnak számított, ha valakit közülük telefonhoz hívtak.

-Na mikor lesz a randi?- csipkelődött Gulyás Anna.

-Hogy lehettek ennyire bolondok? A fiamért megyek holnap Budára.

-Tudod kinek mesélj, csak nem akarod nekünk megmondani kivel találkozol:

-Nektek tényleg elment az eszetek,- torkolta le most már őket Lovasné is.

-Valóban nem mondtak mást, csupán annyit, hogy menjek Józsikáért,- válaszolta barátnőjének, aki kérdőn nézett rá.

Gyöngyike minden este megvárta Anyját a kapuban, ha az, délutános volt. Bár nem túl szívesen tette, mivel a Hunyadi mozi utolsó előadásának ekkor volt vége, s a nézők közt mindig akadt olyan suhanc, aki heccből is kikezdett vele, ráadásul a mellettük levő kocsma tízkor zárt, s ontotta a kötekedő részeg embereket, akik, ha állt senki a kapuban, WC helyett ezt a kapualjat használták helyette,- vagy itt szeretkeztek.

-Mi újság a gyárban?

-Ott semmi kislányom, de képzeld csak el, holnap megyek az öcsédért.

Hajnali ötkor felébredtek:- Ne kísérjelek el Anyukám? Úgy látom nem valami jó az idegállapotod.

-Dehogy, felesleges, jól vagyok. Ami tényleg idegesít, nem mondták, miért kell ilyen sürgősen haza hozni Jóskát. 

A villamoson persze rosszul lett. Elájult, de senki nem vette észre a reggeli csúcsforgalom idején. Biztos azt hitték, alszik. Az ötvenkettes "A" jelzésű villamos végállomásán,- a Cálvin-téren,- keltették fel, pedig a körúton szeretett volna átszállni a négyesre. Tulajdonképpen innen is eljut a Szentimreherceg útra, csak egy kis kerülővel.

Nyolckor megérkezett a professzor.  Udvarias mosollyal kezdte:

-Elolvastam a fia zárójelentéseit, s mondhatom a kollégák sokat tévedtek. Fia értelmi szintje, ha nem kimagasló, de több mint elfogadható.- Eta szemét kereste,- ugye Anyuka, egyedül neveli gyermekét?

-Nem csak őt, még másik kettőt, miért kérdi?

-Változatosabb étrendnél, nem hiányoznának azok a vitaminok, amire szüksége lenne. Ezért injekciókat írok fel, melyet kizárólag ideggyógyász adhat be. Ezen felül csukamájolajat kell szednie és etessen sok gyümölcsöt. Igen gyengék a csontjai, izomzata szintén lehetne erősebb! Számtalan esetben figyeltem fiát, amikor gyógytornászunk vele foglalkozott. Úgy láttam inkább sajnos visszaesett, mintsem fejlődött volna. Ha egy év múlva visszajön, nagyobb sikert érhetünk el.

Megköszönte a hasznos tájékoztatást, és sírva hagyta el az intézet irodáját. Hisz annyira ígérték, de annyira! Fiára nézett, aki majdnem csont és bőr. A portással taxit hívatott,- sem fizikai, sem annyi lelkierőt nem érzett most magában, hogy mozgássérült fiával, villamossal visszajuthasson Buda másik végéből Kispestre.

Etának a kocsiban tűnt csak fel, hogy ilyen augusztusi hőségben, hosszú újú ing, meg hosszú nadrág van a gyereken. Felhúzta ingét, mindkét karja tele volt kék zöld foltokkal.

-Mi történt veled kisfiam?

-Semmi különös, csak mindig elvették előlem azt a kapaszkodó tologatót, én pedig elestem emiatt.

Nem faggatta tovább, a gépkocsivezető jelenlétében nem mondott volna úgyse többet,- hisz idegei máris háromszoros erővel mozgatták. Elpirult, és utolsó szavait, Etán kívül, más, úgysem érthette.

-Negyvenegy forint lesz a vége,- mondta a sofőr, mikor megállt a megadott cím előtt. Eta elő vett egy ötvenest, s megköszönte a fuvart.

Amint megállt a kocsi, Gyöngyike kiszaladt a zöldségestől, s kisegítette Anyjáékat. Szerette volna megkérdezni, mi újság, de látva Anyja szomorú arcát, sejtette, nincs jó híre.

-Délben végzek, és itthon leszek azonnal. Készítettem egy kis lecsót ebédre.

Este hét körül Etát ismét úgy hozták haza,- rosszulléte miatt. Munkahelyén kezdtek ferde szemmel venni a sok hiányzását, és nem csupán főnökei, hanem közvetlen munkatársai is. Hisz végette nem képesek teljesíteni az elő írt csoportnormát,- kivéve persze azt az egy-két személyt, aki közelebbről ismerte családi helyzetét.

 

-Gyere kicsi Rózsám, virágszálam, táncolj már egy kicsit, nekem, meg a beteg Anyukádnak,- s feltett megszokott színpadjára, a négykerekű húzós kocsi platójára.

-Mit táncoljak Pammer néni?- kérdezte selypítve, csípőre tett kézzel.

-De hisz tudod, hát azt, amit máskor is szoktál. A trubadúrból, a cigánylány táncát.

-Mit kapok érte?- húzta az időt huncutkodva.

-Kapsz tőlem három szem cukorkát.

-Na de Pammer néni, ez kevés.

-Mogyorót is adok.

-Még mindig kevés!

-Jó, hát akkor itt egy kettes, fagyira, a fene a jó dolgod!

Rózsika gyorsan eltette a pénzt, és széttárta karjait:- Jó, jó, de nincsen ám szennyes, Anyukám kimosta.- A színpadi kellék Anyja szoknyája lett volna, mivel ez neki ugyanolyan hosszú, mint a cigánylánynak illik.

Eta elnevette magát, a néni magához emelte, s össze-vissza puszilgatta. Rúgkapálva csusszant a földre és már szaladt is. De a néni visszaintette:- A kis haszontalan, ránk nem gondolsz? Adok még pénzt, hozz nekünk is.

A cukrászda közel volt, az Árpád utca sarkán, a drogéria és a Hunyadi mozi között,- talán ötven méter,- mégis mire visszaért, a fagylalt olvadni kezdett.- Gyorsan, gyorsan, mer mán olvad,- kiabálta messziről, a maga selypes beszédével. Józsikának nem mondták, hogy hozzon, de ő természetesnek tartotta neki is hozni. Mindent megosztott vele. Ha valami sérelem, vagy bánat érte, vele együtt szomorkodott, legtöbbször természetesen vidámak voltak.

Rózsika sokszor megnevettette Anyját, amikor bátyját tanította helyes beszédre, melyet ugyanúgy kötelességének érzett, mint bármi más feladatot.

-Anyukám gyeje, segits megmondani neki szépen, hogy az nem dombócs, hanem dom-bócs… érted Józsikám, dombócs! Lassan mond, hátha sikerül! Nyomatékképpen felkönyökölt az asztalra. Buta vagy, és buta maradsz, ha nem tanulod meg!

-Ha egy idegen beszélne vele ilyen hangnemben, már sírna. Most meg nézd csak meg, hogy vigyorog a húgára,- jegyezte meg Gyöngyike.

Pammer néni imádta a gyerekeket, noha meddősége miatt, neki nem lehetett. Így aztán Eta csak jól járt,- igaz, mikor tehették Gyöngyikével, ingyen is segítettek. Cukrot, csokoládét tőle, gyümölcsöt bácsitól, a zöldségüzlet vezetőjétől kaptak, esetleg jutányos áron adták Gyöngyikének, mint beosztottnak.

-Inkább adok, mint megkívánják és elvegyék.- Ezt azért tette és mondta, mivel a forgalomhoz képest kicsi az üzlet, s kénytelen az udvarukon tárolni, viszont soha nem hiányzott semmi árujából.

Lefekvéshez készültek, mikor megveri valaki az utcai ablak rolóját.

-Kaposi Jani bátyja és még két férfi jött,- mondta Gyöngyike, ahogy kinézett.

-Sanyit, meg a fiát hoztam, eltévedtek volna, ebben a nagy büdös városban,- szólt be Kaposi, aki, mint Tsz elnök, elég sokszor jött a fővárosba ügyeket intézni.

Félóráig voltak s mentek is.

-Milyen jóképű ez a Sanyi bátya fia!

-No, no lányom, korai még neked a fiúkat figyelned.

-Elvagy maradva Anyukám, Gizus barátnőmnek már gyűrűs vőlegénye van.

-Az is más, ő viszont az unokabátyád!

-Tudom, nem azért mondtam, csak úgy megjegyeztem.- Nem egész három év múlva mégis ő lett a férje. Eta, mikor betegállományból visszament dolgozni, a fonodából áthelyezték az osztályozóba. Igaz fizetése kevesebb lett, munkája viszont sokkal könnyebb. Ennek persze Gyöngyike itta meg a "levét",- titokban elkezdte gyűjteni staférungját,- s mivel Anyja sokszor került szorult anyagi helyzetbe, ehhez a pénzhez is hozzá kellett nyúlni

A keservesen nyomasztó szegénység teljesen más életet hozott a családnak, mint azt Eta remélte akkor, amikor Pestre költözött. Tehetetlenségében nem egyszer voltak öngyilkos gondolatai. De hát, mi lenne fiával, ugyan ki gondoskodna róla,- nagylánya előbb, vagy utóbb férjhez megy, és Rózsika még kicsi. Anyai ösztöne nagyobb kitartásra sarkalta, s letett szándékáról.

Unalmas egyhangúsággal teltek napjai, melyben csupán Rózsika apró csínytevései hoztak némi vidámságot.

Mikor volt egy kis szabad ideje, kiült lakása elé, gyerekholmit kötött, vagy terítőt horgolt.

-Etelka, jöjjön csak, szeretnék mutatni valamit,- lépett ki Pollák a boltból.- Hát nem aranyos a kislánya?

-Rögtön agyon csapom, hisz reggel hozott egy vödör gyümölcsöt.

-Annak jobb az íze, de meg ne próbálja bántani. Én örülnék, ha lenne egy ilyen szép kislányom, de öt fiúval áldott meg az isten.

Más alkalommal, fizetés előtt állt, s az utolsó húsz forintjával küldte vásárolni a kicsi Rózsikát:

-Itt ez a húsz forintos, meg ez a papír, ráírtam, mit hozzál a hentestől és a csemegéből. Siess vissza, mert addig nem kezdhetek főzni.

Eltelt félóra, és Rózsika sehol. Elindult megkeresni. Három fagylalttal a kezében szaladt ki hátul a zöldségüzletből. -A negyediket már odaadtam Gyöngyikének.

-Na és hol van Rózsikám amiért küldtelek?

-Mindjárt hozom, de tudod, a pressóban nem váltották fel a pénzt, csak ha veszek valamit.

Eta nem tudta mit tegyen kínjában, nevessen, vagy sírjon. Majd egyik tölcsért elvette, másik kezével pofon csapta. S ezt látta meg Polák:- Mit vétett megint az a szegény ártatlan?

-Most nézze meg, fagylaltot hoz zsír helyet, az utolsó pénzünkön!

-Ezt, tényleg nem lett volna szabad, kislány.- Zsebébe nyúlt, és odaadott Rózsikának húsz forintot.- Vagyunk már olyan viszonyban, hogy nyugodtan kérhet kölcsön.

-Na látja, maga rontja el a gyereket, mert mindig kipártolja.- A pénz láttán azért megnyugodott.- Holnap visszaadom.

Nagylányának nem is beszélt az esetről, csupán harmadnap, mikor már rendezte adóságát.

-Anyukám, ősztől nem kapok fizetést, mivel kezdődik az iskola.

-Ezt vegyem figyelmeztetésnek? Beosztanám én lányom, ha lenne mit. Mamáék nem szeretnek csomagot küldeni, én pedig egyre kevesebbet tudok leutazni. Így a húst is úgy kell megvenni. Látod, Józsikának állandóan foltozom a nadrágjait. Sokat kinőtt, ha iskolába járna, újat kellene venni.

-Tanítassuk itthon.

-Ugyan miből?

Talán Gyöngyike megérezte, mert Eta másnap felszólító levelet kapott a Tanács Oktatási Osztályától: valamilyen iskolába be kell íratni Józsikát. Hisz törvény írja elő, hogy minden gyereknek el kell végezni az általános iskolát. Tehát vagy ebben a formában, vagy gyógypedagógiára mindenképpen szükséges járatni. Esetleg lehet még magánúton taníttatni!

Mitévő legyen?

-Kedves Anyuka, minden hat évét betöltött gyereknek értesítést küldünk, aki nem járt óvodába. Tesztvizsga dönti el, milyen iskola típusnak felel meg képessége.

-Óh itt különös esetről lehet beszélni, ugyanis a fiam még nem tud járni.

-Jól értettem, hat éves múlt, és...

-Igen, sajnos! Egy gyerekkori betegség miatt.

-Így természetesen egész más a helyzet, de a tesztet, akkor is fontos elvégezni.

Miután felmérték Jóska értelmi képességét, megállapították, alkalmas az általános iskola elvégzésére, felveszik a Petőfi utcai iskolába.

Eta döntött, magánúton taníttatja fiát, csak azt nem gondolta át, miből?

Először tanítót keres, aki vállalja, hogy házhoz jön.

Amiben, titokban reménykedett, hogy talán a börtön végre küldi a beígért pénzt.

Küldték.

Havi háromszázat, hat hónapra visszamenőleg. Épp ennyi szükséges az induláshoz.

-A nyáron én is többet kereshetek Polák bácsi szerint, na és itt lesz a kukorica szezon, abból szintén többet félre tehetünk.

Folytatták a beszélgetést, pedig csoszogás hallatszott, s tudták, hogy Pammer néni rossz szokásához híven most is hallgatódzik.

-Képzeljék,- lépett be kopogás nélkül,- Medicz bácsi itt hagyott, tehát…,- s felhúzta szemöldökét.

-Drága Pammer néni, ne gondolja, hogy vállalom.

-Pedig magára gondoltam.

-Hagyjam ott az állandó munkahelyem?

-Miért ne? Ez könnyebb, tisztább munka.

-Viszont biztosabb is.

-Szabályosan megkötött munkaszerződéssel és bejelentett OTI-val.

-A bizonytalanért adjam fel a biztosat?

-Mennyit keres a gyárban?

-Ezerhatszázat.

-Én kettőt adok.

Eta elbizonytalanodva nézett Gyöngyikére, majd mégis határozottan válaszolt:

-Nem. Nem vállalom. Nem élek vissza főnökeim bizalmával, most amikor jutalmat adtak. Esetleg pár hónap múlva.

-Rendben van, de Gyöngyike kisegíthetne.

Eta bólintott.

Így szegény nagylány délelőtt Poláknál, délután,- háromtól kilencig,- a néninek volt eladója. Júliusban pedig, mikor a kötelező gyakorlat szünetelt, könnyebb lett.

Ő árusított kívül, a néni belül a bódéban. Hisz nem csupán cukorkát árult, hanem porcelánokat is, s ezt féltette. Férje halála után ugyanis több féle ipart folytatott, ma viszont a fagylaltot is a "Mese" presszó cukrászaival készíttette, mivel gépeit eladta, másrészt régi teherbíró képessége már a múlté. Lábai tönkre mentek,- mint általában minden utcai árusnak, az időjárás viszontagságai miatt.

De maga az üzleti forgalom is függött ettől, hisz esőben az emberek sietve intézték a csemege vételt, és a mozi büféjében is vásárolhattak, napos időben persze, még beszélgetésre is futotta az időből.

Ez történt Gyöngyikével egy ilyen verőfényes nap délutánján. Szóba elegyedett egy szegényes külsejű idősebb nénivel, aki a második előadásra készülve, vett magának egy kis ropogtatni valót. Kiderült róla, hogy tanítónő. Az öreg hölgy példásnak nevezte, amiért Gyöngyike ilyen fiatalon már dolgozik, s milyen ügyes kiszolgáló.

-Pedagógusi pályafutásom alatt nem sok hasonló kislánnyal volt dolgom.

-A néni tanítónő?- kérdezte látható lelkesedéssel.

-Igen kislányom, hetvenéves, nyugdíjas tanító vagyok, akit tavaly még visszahívtak, de az idén azonban már nem szóltak. Na és, mondd csak mi ez a kitörő öröm?

-Hát nem is tudom, merjem-e mondani?

-Nyugodtan! Ha már elkezdted.

-Van egy öcsém, akinek most kell elkezdeni az iskolát.

-Minden gyerek jár iskolába.

-De ő sajnos nem tud még járni, gyerekkori betegség miatt.

-Ez így egész más.

-Azt szeretném kérni, a néni vállalja el a tanítását!

-De én sajnos nem itt lakom Kispesten, hanem a Valérián.

-Az nincs messze, és nem ingyen kérnénk Édesanyámmal, rendesen megfizetnénk.

-Ő az Anyukád?- kérdezte Pammer nénire intve.

-Áh dehogy. Neki árulok, a szomszédunk.

-Rendben, ha felírod hol laktok, vasárnap felkeresem Anyukád.- A papírra nézett,- én Fehér Vilmosné vagyok,- jelentette ki.

Gyöngyike azt se tudta, hova legyen örömében. Alig várta a zárórát, mely általában félkilenckor volt, ma viszont nem akart szűnni a járókelők vásárlási kedve.- Fizetésnap mindig ilyen,- nyugtázta örömmel Pammer néni.- Végül negyedtízkor be tudtak zárni. A zárás külön tortúrát jelentett, mivel majdnem minden árut felpakoltak a kis húzós kocsira, a főzőüstöt, készleteket, sőt még a faszenet is. Ugyanis hiába volt különleges lakat, rács, mégis hetenként betörték az ablakokat. Ki viszi haza mindezt? Hát, a másik oldalon levő harmadosztályú étteremben mindig akad olyan lézengő, aki négy-öt forintért szívesen jelentkezik rá.

Háromnegyed tízkor végre benyitott otthonukba az örömteli hírrel, de nagyon kellemetlen meglepetésben lett része,- legalábbis az ő szemszögéből nézve.

Konyhaasztaluk szoba felöli végén ott ült mostohaapja, Dafku, anyjával az ölében. Igyekezett volna nem kimutatni érzelmeit, de a sokkhatására megszólalni is képtelen volt! Eta azonnal észre vette, s kissé enyhíteni próbált a helyzeten. Csókolgatni kezdte újra Dafku arcát:- Csak a jövő nyár végére vártuk szabadulását, ugye Gyöngyikém?

A kérdés visszazökkentette ellenszenves gondolataiból, s anyja megnyugtatására arcul puszilta mostoháját. Közben félre fordította fejét, s látta, ahogy Rózsika visszatámogatta ágyához Jóskát a szobában. Vajon milyen jövő vár rájuk ezután. Az előbbi látvány, s ez a gondolat megnedvesítette szemeit. Szülei szerencsére nem vettek észre semmit, hisz egymással voltak lefoglalva.

-Valóban csak jövőre vártuk,- jegyezte meg epésen, majd berohant testvéreihez a szobába. Itt szipogva csendre intette Józsikát, s a díványra költöztette, ő pedig Rózsika mellé feküdt. A másik ágy se maradt sokáig szabadon. Kisvártatva Eta és nagy Jóska is melléjük telepedtek, és hiába dugta párna alá fejét, hangos szuszogásuk, valamint az ágy, ütemes, lüktető mozgása, teljesen felkavarta az amúgyis zaklatott lelkiállapotát.

"Apja" mély hangja felébresztett mindenkit, s végig hallgatták Dafku magyarázkodását.

-Tudod Anyukám,- kezdte, mikor azt gondolta, a gyerekek már alszanak,- nagyon hiányoztatok. Úgy hittem ti, ugyanígy hiányoltatok, ezért szívélyesebb fogadtatást vártam.

-Mit vársz egy kamasz lánytól, aki tulajdonképpen nem is a tied. Jóska talán emlékszik rád, Rózsika pedig nem valószínű, hisz ő még három éves se volt,- három év túl hosszú idő. 

-Nagyon kibabráltak velem, mert csak augusztus végétől kezdték számolni a büntetés letöltését, ugyanis egy bolond ügyvéd fellebbezett. Aztán végül is az első ítéletet hagyták jóvá. Emiatt nem kaptatok először pénzt. Az dolgozhat a börtön szabályzat szerint, akinek jogerős ítéletet hoztak. Előbb viszont levonták az addig eltelt időre, a rabtartás költségeit. De még így is sikerült tizenegy ezret összegyűjtenem.

-A héten most már nem megyek dolgozni, majd reggel betelefonálok. Azután pedig irány az áruház, legalább két öltönyt kell vennünk. A régieket eladtam a bizományinak,- mikor nem volt mit ennünk. Ahogy látom már egy se lenne jó, annyira lefogytál.

-Nézd csak meg a tenyerem,- s felkapcsolta az éjjeli lámpát,- nehezen szokott a fizikai munkára, de már bírja! A kasza megedzette,- összedörzsölte nagy lapát mancsait, valóban, akár a csiszolópapír, úgy harsogott. Egy hetet kaptam, hogy elhelyezkedjek. Címeket is adtak…, de minden hónapban jelentkeznem kell a rendőrségen.

-Milyen munkát ajánlottak?

-Gépkocsira rakodónak, vagy a Traktorgyárba segédmunkásnak. Elegem van a bezártságból, a gyári munkából, inkább rakodónak megyek. Ott magasabb a fizetés, s talán neked nem is kell dolgoznod.

-Elhiszed neki Anyukám?- szólt közbe Gyöngyike, nagyot ásítva.- Egyébként tegnap, este beszéltem egy tanítónővel. Valószínű vállalja Józsika tanítását.

Az ember azt hinné, hogy egy Apa örül egy ilyen hír hallatán, vagy legalább érdeklődést tanúsít, de Dafku ehelyett lányát vonta felelőségre.

-Miért vagy ennyire ellenséges velem, hisz leültem a büntetésem.

-Legyen vége ennek, ami volt, elmúlt,- vetett véget a kialakuló vitának Eta.

Gyöngyike felkönyökölt párnáján, s könnyeket tapasztalt nevelő Apja szemében.

-Ne haragudj Apu,- mondta, de láthatóan nehezére esett kimondani.

-Na húzod a hajam,- sikított fel Rózsika, mert Gyöngyike rákönyökölt, majd kibújt nővére hóna alatt, s Apja karjára feküdt. Aztán valahogy Jóska is felmászott közéjük.

-Ugye, mi is kapunk új ruhát és tanításra is marad pénzünk?

Dafku egy kukkot se értett belőle, de mivel a többiek bólogattak, így röstellt visszakérdezni.

A másnapjuk vásárlással telt.

 

Októbertől,- az esős idő miatt,- ritkán engedte ki az udvarra, akkor is csak a déli órákban, nehogy mászás közben felfázzon. Szerencsére kedvező idő, vénasszonyok nyara köszöntött rájuk. Hónap végén,- pontosabban 26-án,- kora délután arra figyelt fel, hogy fia hevesen integetve őt hívja. Ezt igen furcsának találta, mert mások előtt csakis akkor szólal meg, ha kérdezik. Szégyellt idegenek jelenlétében beszélni, ha elkerülhetetlenné vált, igyekezett rövid válaszokat adni. Sőt, enni sem evett, míg a vendég el nem ment.

-Mi történt Józsikám,- kérdi a nagy igyekezette feltérdelt fiát?

-Anyu, nézd, mekkora gödröt kapart Rácz néni kutyája a házuk oldalába. Ez a Bogár biztos ott akar bemenni a lakásba.

-Ez képtelenség, butaságot beszélsz, lehet hogy egeret vagy patkányt érez, tudod a tacskóknak ez vadászszenvedélyük,- megsimogatta haját, s elnéző mosollyal akarta ott hagyni.

De Jóska nem hagyta magát:

-Anyukám nem vagyok buta…

-Nem is azt mondtam, hanem, hogy butaságot mondasz.

-Butaságot az beszél, aki buta. A kutya három napja kapar meg nyüszít, azóta, hogy Rácz néniék ki se jöttek a lakásból.

-Érdekes, ez nekünk, eddig fel se tűnt,- komolyodott el Anyja.- Várj, mindjárt beszélek Állónéval, mert hozzá minden áthallatszik. Azonban amint közeledett a szomszéd lakásának ajtaja felé, a kis kotorék abba hagyta a föld kaparását és megvadultan rontott volna neki, ha nincs láncra kötve. Persze kiderült, Állóné nincs is itthon. Irány Pammer néni, akivel megbeszélték a dolgot. A néni előbb rá, majd a kutyára nézett.

-Komoly baj lehet odalenn,- öt lépcsőn kellett lemenni a pincelakásba Ráczékhoz. Szólni kell a sintérnek, mert ezt a kis dögöt más nem képes eltávolítani, aztán lehet hívni a rendőrséget, ugyanis rosszat sejtek.

Fél órán belül megérkezett a gyepmester,- sajátos szerszámaival, s hamar elintézte,- kis ketrecbe tette,- az ideges "vadállatot". Nem sokkal később a rendőrség is megjött.

Minden nehézség nélkül bejutottak a lakásba, hisz be se volt zárva. A Rácz házaspár egymás kezét fogva ott feküdtek ünneplőbe öltözve az ágyukon, de mindketten holtan. Az orvos szakértő véleménye szerint, két napja végelgyengülésben haltak meg,- Rácz néni nyolcvannégy, Rácz bácsi nyolcvankilenc éves volt.

A lakás egy rövid időre a zöldségbolt raktára lett, majd a Tanács magasabb bérleti díjért egy bútorasztalosnak adta ki.

A Dafku család élete,- a családfő szabadulása után,- összefonódott az iparos életével. Előbb hosszú időn keresztül barátok voltak, majd…

A majddal ráérünk. Nézzük a jelent.

 

-Valamit tenni kellene, hisz így egymáson mászunk keresztül, ha oda szeretnénk jutni az ablakhoz.

-Ez van Jóskám, erről nem tehetünk, ilyen szűk a szobánk,- válaszolt Eta.

-Igaz, de ezen lehet változtatni. Szerintem túl hosszúak nekünk ezek az ágyak, ha húsz centivel rövidebb lenne, könnyebben közlekedhetünk. A dívány is túl magas, szegény Józsika alig tud felmászni rá. Van egy fűrészünk ugye valahol?

-Nincs Jóskám, lenn hagytuk Nagylakon.

-Rózsikám, menj át Farkas bácsihoz, kérj tőle egyet kölcsön.

Lányukat Sanyi bácsi kísérte vissza, kezében egy fűrésszel s egyéb asztalos szerszámmal.

-Úgy hallom, át akarnak valamit alakítani. Azt hiszem, jobb, ha ezt én teszem meg, mert még a végén a földön alszanak.

-Ennyire nem vagyok én se ügyetlen, de ha már felajánlotta a segítségét, elfogadom egy asztalosét.

-Farkas Sándor vagyok. Nem szeretem, ha magáznak.

-Kérlek Sanyi bácsi.

-Látom, értesz a szóból, a pertut azonnal megisszuk, ha itt végeztünk.

Együtt hamar végeztek, megrövidítve az ágyat negyvenöt centivel,- a kettőszázhúszról.

-Mennyivel tartozunk?- kérdezte Eta.

-Jóskával elintézzük.

 

Kedvenc linkjeim
 
Tiltó
 
Dátum
 
2005
2017. Október
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
Barátok, ismerősők
 
Itt beszéld el
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

ÚJRA NYITVA! ~FBLOG~ ÁLLATKÍSÉRLETEKTÕL MENTES A SMINKED? ~HAMAROSAN KREDIT NYEREMÉNY! TERMÉKTESZTEK!~FBLOG~ÚJRA NYITVA!    *****    Astropapa-iskolája mindenkit szeretettel vár és INGYENES TANÁCSOT AD minden kedves érdeklõdõnek!    *****    Supernatural - ODaát - 13. ÉVad - Extrák - Infók - ÉRdekességek - ODaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - ODaát    *****    A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!    *****    | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale |    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Infrashape Horizontal fittness stúdió Debrecen