dufkacsalad
dufkacsalad
Dufkáék
 
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2005-01-12
 

 

 
 

-Jó napot Pista bácsi, nekem azt mondták, felvétel van a portára.

-Van hát…! Legalább lesz már váltótársam. Kevesen, igazság szerint senki sem jön ide, mert kevés a fizetés. Ezernyolcszáz pengő.

-Nekem elég lenne annyi is… Na de megyek, mielőtt elfoglalják a helyem,- s nevetve hagyta ott Dafkut.

Negyed óra múlva vissza felé jött.

-Nincs már nálam a munkakönyvem, Pista bácsi.

-Mikor kezdesz?

-Ma este hatkor, csak nem tudom, hogy fogom bírni az éjszakázást.

-Könnyen Ferikém. Van itt két farkaskutya, elengeded őket, így nem fontos óránként körbe járni a gyárat, nyugodtan alhatsz!

-Azért alszom én otthon is. Viszlát este!

 

Másnap délelőtt újra hívatták Etát. Bodor bocsánatot kért. Ekkor meg ezen, nevetett az egész műhely. Műszak után Bodor megvárta őt az italbolt előtt

-Nézze, szeretnék még egyszer bocsánatot kérni magától!

-Felesleges ennyit beszélni valamiről, kérem, hagyjon nekem békét.

-Pedig szerettem volna engesztelésül meghívni egy pohár pálinkára.

-Engem, pálinkára? Magának elment az esze. Sose iszom pálinkát,- majd enyhébb hangon így folytatta,- egy bambit azért elfogadok.

Beléptek az ívóba:- Leüljünk, vagy állva fogyasztjuk el?- kérdi udvariasan Bodor Feri. Eta intett, üljenek egy asztalhoz. Egy kis fröccsöt és bambit kért, mely már nyolcvan pengőbe került.

-Volt máskor is idebenn?- kezdte a társalgást Bodor.

-Nem, soha!

-Akkor mivel tölti délutánonként szabadidejét?

-Mikor mit, ha egyáltalán van. Miért kérdi?

-Nem tudom, megmerjem-e kérdezni, mikor volt, vagy szokott-e moziba járni?

-Én nem hiszem, hogy lenne már mozielőadás. A háború előtt Pistával jártunk moziba. Szeretem a jó filmeket.

-Csanádpalotán múlt héten vetítettek egy amerikai filmet. Hét végén, ha van kedve, átehetünk.

-Addig még meggondolom, ha mégis, akkor hozom a kislányom is. Úgy se látott még életében mozit. Ez egyben azt jelenti, kizárólag korai előadásra mehetek. Köszönöm a bambit, ne haragudjon, nagyon sietek, vár a lányom,- füllentett most Eta. Gyorsan haza ment s lánya mellé feküdt. Álom helyett ábrándokba merült.

Feri kezet csókolt neki, ami nagyon meglepte, hisz még férjétől se kapott soha kézcsókot, ennek ellenére túlzott hízelgésnek vette. Janival szívesebben menne, csak éppen nem hívja. Most például, azt sem tudja, mikor fog találkozni vele. Nem jelenti be, melyik nap, milyen időpontban jön. Mindig váratlanul érkezik. Vannak körülmények, amikor nem hiányzik az itt léte. Máskor viszont úgy érzi, legjobbkor jött. Főleg akkor, ha férjére gondolva rá kell döbbeni, elhagyták! Egyre inkább egyedül érzi magát. Jó lenne valakihez tartozni. Hisz fiatal ő még ahhoz, hogy begubózzon; azért mert,- jaj mit beszélnek a szomszédok. Most itt az alkalom a döntésre, választásra: szőke, vagy fekete. Eszére, vagy szívére hallgasson?! Ha szívére, természetesen János, ha pedig az eszére, akkor…! S van még egy fontos kérdés, őt vajon melyik szereti jobban? Mi van, ha Ferinek csupán arra kell, hogy lefeküdjön vele, s végeztünk. Várjunk csak, ugyanez megeshet a másikkal, hisz szóba se került a téma… Minek is töri a fejét ilyen hülyeségeken? Legjobb lesz, ha nem is szól Janinak se…

A vonat menetideje Csanádpalotáig akkoriban félóra volt, mellyel Gyöngyike és Anyukája utazott. Számukra bonyolult rendszer fűtötte az utasteret. A kislány a tájat csodálta, ami semmivel se másabb, mint Nagylak környezet,- ugyanolyan síkvidék.

Bodornak, egyik barátjával volt találkozója délelőtt, így már az állomásom várta őket.

Feri előbb leemelte a gyereket, majd udvariasan lesegítette Etát, s elindultak a falu központja felé. Fél háromra értek a mozihoz. Túl hamar. A film négykor kezdődik. Másfél órai várakozás ilyen hidegben,- mínusz tizenkét fok,- egyenlő a megfázással. Jó negyedórányira találtak egy cukrászdát. A kis kávézó hangulatán, berendezésén érezhető volt, hogy tart még a háború. Mindössze négy kis kerek asztal, körötte három-három székkel, köztük talán egy méter széles közlekedő út lehetett. A belső tér falai még csupaszak. A "bár" pulton, akváriumra emlékeztető csöppnyi üvegszekrényben két-három féle házi süteményt, mutatósan, sorba helyezték, selyempapírra.

A pulton egy furcsa külsejű rádióból szólt valamiféle zene, azt hiszem inkább régi magyar indulóhoz hasonlított. A zenét megszakítva egy női bemondó bejelentette; a Szovjet Vörös Hadsereg tegnap éjjel, február 13-án, felszabadította Budapestet.

Két lány s rajtuk kívül csak a felszolgáló volt a helyiségben, a hírnek mindannyian örültek.

-A kisasszony mit parancsol?- fordult nevetve Gyöngyikéhez Feri.

-Ha én is kérhetek bármit, akkor egy olyan mákos tekercset és cukrot kérek szépen!

-Na és inni mit kérsz?

-Én olyan pirosat.

-Értem, tehát bambit kérsz. Halljuk most az anyukát is!

-Málnaszörpöt.

-Még valamit?

-Két krémest.
Ő fél deci rumot kért. Elővett egy doboz tulipán cigarettát s megkínálta Etát is.

-Köszönöm, de nem dohányzom.

-Legalább kóstolja meg!

-És ha rosszul leszek tőle?

-Nyugodtan, ez olyan gyenge, ettől még senki se lett rosszul.
Eta sajnos szájába vette, meggyújtotta, s ezzel rá is szokott a dohányzásra.

 

Róza mama alig várta, hogy elmenjen Eta, máris indult a faluba és megkereste Lakatosék házát. A kutya ugatásra Terike rögtön előjött. Behívta Róza nénit:- Mi újság Róza mama?

-Nálunk semmi, de te, hogy haladsz a doktorral?

-Nem valami fényesen, igyekszem én, de hiába.

-Azt hiszem, amig Eta itthon van, nem is fogsz.

-Ezt meg, hogy tetszik érteni?

-Iskolába szeretnék küldeni egy félévre, ő pedig nem akar menni. Azon töröm a fejem, miként lehetne mégis rávenni, hisz ez a Bodor most már biztosan nem fogja elküldeni, mivel szerelmes lett belé.

-A gyár Igazgatót ugyan nem ismerem, viszont tudom ki a Párttitkár,- mondta a lány.

-A nevét s hol…?

-Egy szegedi nő, Ratkó Anna, most itt lakik a temető mellett.

-Hát én máris elmegyek hozzá s beszélek vele. Megkérem, segítsen nekünk!

Magas rácskerítés vette körül a házat, ahova mama becsengetett.

-Kit keres néni,- kérdezte az ablakból?

-Ratkó Annát.

-Mit óhajt, én vagyok.

-Szeretnék beszélni magával, ha lenne pár perce!

-Persze, jöjjön csak be, a kapu nyitva.
A ház teljesen új volt, melyet a Párt bérelt ki számára.

-Miben segíthetek a néninek?

Előadta panaszát. Elmondta többek közt, hogy Eta meg az orvos mióta ismeri egymást, azt hogy Horváth még nem jött haza, valamint azt se titkolta el, most éppen Bodor Ferenccel ment moziba.

-Na de néni kérem, ez mind-mind magánügy. A párt pedig nem avatkozhat magánügyekbe.

-Nem is kértem még semmit. Amit kérni szeretnék, az kizárólag az iskolára vonatkozik. Lehet-e valakit kötelezni iskolára.

-Pártiskolára biztosan nem, viszont,- emelte fel hangját,- ami a szakmai területet illeti, már más a helyzet. Ha nincs szakmunkás bizonyítványa, esetleg lehetőség nyílik rá. Sőt, úgy tudom erre kötelezhető.

-Nem bírtuk mi taníttatni. Van valami papírja az átképzésről…

-Mikor kezdődne ez az iskola?

-Úgy hallottam, március elsején.

-Tehát két hét múlva, addig sok minden megtörténhet.

-De a lányom ugye nem fogja megtudni, hogy itt jártam.

-Legyen nyugodt a néni, nem

-Köszönöm Kedvesem!

Egy hét után …

-Mi újság, miért hívattál Ferikém?

-Telefonon keresnek,- nyomta kezébe a kagylót.

-Engem. Halló Horváthné vagyok.

-…..

-Jó napot Telkes úr. Mi dolga velem?

-….

-Mi az, hogy kell. Már mondtam, hogy nem

-…

-Nem, nincs egyedül.

-…

-Értem. Holnap bemegyek. Viszonthallásra!- azzal visszarakta a kagylót.

-Mit akart a Polgármester tőled?

-Ezt neked jobban kellene tudni!

-De mit?- kérdezte csodálkozva.

-Talán tagadni mered, hisz nem Te intézted el, hogy mindenképp elmenjek abba a kurva iskolába!

-Nézd Eta, mindjárt mutatom,- s bele kotort fiókjába,- itt az a lista. Láthatod, lehúztam a neved.

-Akkor ez rejtély, mivel mégis beiskoláztak. Csak tudnám ki és miért intézte?

-Épp most, amikor kialakulhatott volna valami…

-Nézd Feri, ami késik, nem múlik.

-Ezt tekinthetem biztatásnak?

-Annak veszi, aminek akarja, de most visszamegyek dolgozni.

A műhely dolgozói hiába faggatták, nem mondott semmit.

-Képzelje Anyám,- újságolta örömet színlelve,- azt hiszem beiskoláztak.

-Téged, ugyan már lányom, kinőttél te már rég az iskolapadból!- adta anyja az ártatlant.

-Holnap délutánra hív a Polgármester, utána én is többet tudok mondani.

-Anyu, velem mi lesz? Meddig mész el?- kérdezte lánya majdnem sírva.

-Itt van Mamád, hála Istennek! Biztos haza jövök kéthetenként, sajnos elég sokáig fog tartani, félévig.
Szomorúan ölelte magához Gyöngyikét, majd lassan eltolta magától, mert közeledő lépéseket hallott a folyosóról. Ha az, akire gondolok, megleckéztetem. Pár pillanattal később valóban kopogtak. A doktor belépett, s ő fogadalmához híven hidegen üdvözölte.

-Téged meg mi szél hozott?

-El is mehetek.

-Most meg mi van, Veled viccelni se lehet? Legalább te ne szaporítsd a gondjaim.

-Ha kérni szeretnél, mondd ki.

-Amíg én oda leszek, foglalkozhatnál kicsivel többet a lányommal.

-Ki? Én? Tudod jól, nemigen érek rá ilyesmire. Különben is hamarosan áthelyeznek, ezt jöttem bejelenteni.

-Te nem szereted a lányomat!

-Nem erről van szó! Hol voltál vasárnap?

-Ennek majdnem egy hete, hogy jutottunk eszedbe? Különben a főnökömmel moziban voltunk Csanádon.

-Igaz hát. Én még nem is láttam ilyet. Csak azt nem tudom Jani bácsi, azok a nénik és bácsik hogyan kerülnek oda a falra.

-Gyöngyike, azok csupán képek. Olyan gyorsan mozgatják, hogy te nem veszed észre.

-Értem,- válaszolta, de látszott arcán, hiszi is, meg nem is.

-Szóval anyukád magával vitt? Így egész más, már kezdtem féltékeny lenni Anyudra.- Most Etára nézett:- Hova akarsz olyan hosszú időre menni?

-Ki mondta, hogy akarok, küldenek féléves iskolára.

-Ja erre emlékszem, de hisz úgy volt…

-Igen úgy. Csakhogy a Polgármester úr mindenképp elküld.

-Aha, értem, s mikor?

-A jövő héten.

-Ilyen hamar?
Eta bólintott, majd folytatta sirámait.

-Félév nagyon hosszú idő. Esetleg meglátogathatsz

-Nem vagy te beteg, hogy látogatni kelljen. Gondolom minden héten haza jössz?

-Nem biztos, nincs nekem külön pénzem az utazgatásokra, havonta egyszer fizetik és kész.

-Ha küldök pénzt, elfogadod az utazásra?

-Pénzt soha nem fogadtam még el férfitől.

-Vedd ajándéknak, úgy könnyebb lesz. Most mennem kell!

-Sajnálom, épp kettesben maradtunk.
János megcsókolta s oly gyorsan távozott, mintha félne a vele való együttléttől. Valójában egy régi barátját kereste fel, melyet el is napolhatott volna. De a büszkeség s a féltékenység döntött. Így a rövid ideje kialakult kapcsolatuk lassan sorvadni kezdett, később pedig a megszűnés útjára lépett.

A férfi iránt érzett szerelem éveken át élt Etában, de az egymáshoz vezető utat többé egyikük sem kereste. A kapcsolatuk szétesésének valódi okára sosem derült fény. Amíg Eta távol volt,- Róza mama cselszövése nyomán,- Runák feleségül vette Lakatos Terit.

Bodor Feri, az első három hétben négy-öt alkalommal meglátogatta, majd küldött egy,- Eta számára szomorú,- levelet:

"-Egy vallomással tartozom Önnek…", Eta e pár szóból megérezte a bajt. Hisz pertut ittak, most pedig ez a megszólítás nem illik kapcsolatukhoz. "… Nagyon sajnálom, amiért abban a hitben ringattam Magát, hogy találkozásainkból komolyabb kapcsolat alakulhat. Visszahelyeztek Pestre, ahol családom él. Nős vagyok, három lányom és egy felnőtt fiam van. Ön nem kérdezett családi állapotomról, én nem beszéltem róla,- tehát mindketten hibát követtünk el.

Kérem ne haragudjon, ha lehet maradjunk jó barátok. Ha pedig véletlenül itt jár Pesten, nyugodtan felkereshet, hisz a feleségem tud magáról. Egyébként egy szövőgyár igazgatójának neveztek ki.

-Kézcsókom, Feri"

Első haragjában összegyűrte a levelet, később amint lehiggadt s belátta nincs igaza. Valóban, még csak meg se kérdezte családi állapotát! Kisimította a levelet, mert tényleg nem tudni, mit hoz a sors, Pesten úgy sincs ismerőse. A címre szüksége lehet.

 

A hat hónap, ha nehezen is, elmúlt. Fonó-nyújtó-cérnázó szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebében tért vissza a gyárba.

Tiszteletére olyan ünnepséget szerveztek, mintha legalábbis egy Pesti nagyfőnököt várnának. Az Igazgató személyesen jött le a műhelybe gratulálni.

Otthon szintén ünnepi ebéddel várták. Gyöngyike legszebb ruháját vette fel, bár nála elég nehéz volt eldönteni, mikor van rajtaünneplő, s mikor hétköznapi, mivel egy heti használat után is ugyanolyan maradt, mint amikor felvette. Nagymamája sok esetben azért mosta ki, nehogy azt gondolja bárki, hogy nincs több ruhája.

Most, hogy Eta haza jött, rögtön nyafogással kezdte,- mint ezt mama már többször mondta.

-Anyu, mindenki engem bámul, mert olyan rövidek a ruháim,- kilátszik a bugyim.

-Ilyen korban ez a szép.

-De hisz nem négy-öt éves vagyok már, hanem nyolc leszek.

-Rendben kislányom, ha újra megkapom az első fizetésem, veszünk új ruhákat.

-Anyukám, mesélj nekem arról az iskoláról!

Eta órákon át mesélt, mi is történt az iskolában. Később azért feleszmélt, lánya úgysem érti, miről beszél, témát váltott, s ő kezdett kérdezni. Ugyanis feltűnt, sem Gyöngyike, sem, Anyja, meg se említi az orvost.

-Jani bácsi mikor volt nálunk Gyöngyikém?

-Amikor Te elmentél.

-Anyám hallotta, mi van Janival?

-Persze lányom, megnősült a nyáron.

-Megnősült,- kérdezett vissza hitetlenkedve,-…és ezt miért nem közölte velem szeptemberben, mikor meglátogattak.

-Nem kérdezted, én meg nem akartalak ezzel idegesíteni,- nevetett Mama.

-Hogy lehet ennyire kárörvendő Anyám?

-Nem káröröm ez lányom, jó lenne, ha mégis megvárnád a férjed!

-Azért ez szégyen gyalázat, maga még mindig beavatkozik az életembe.

-Pista szeret Téged. Úgyse találsz ilyen másik bolondot, aki őt is vállalja

-Ez sem tartozik magára. Tanácsát se kértem.

-Gondolkozz el azon is, hogy veled csak nős emberek kezdenek.

-Ha arra gondol, hát nem volt köztünk semmi.

-Ez bizonyára nem rajtad múlt.
Eta érezte, ha válaszol, csúnya szavakat fog mondani, szerencsére kopogtak, így félbe szakították vitájukat. Ajtót nyitott, de úgy megijedt, hogy csak a férfi,- aki ott állt,- könyörgő pillantása tartotta vissza a hátra ugrástól. Ijesztően nézett ki. Rongyokban lógott a ruhája, s a szó legszorosabb értelmében, kilátszott a gatyája is. Szakálla legalább két hetes lehet,- állapította meg rögtön. Dideregve állt a küszöbön, s Eta észre vette, már alig áll a lábán.

-Jöjjön már be, hisz kihűl a lakás.

Az idegennek tetsző férfi elindult, de az első lépés után megroggyant a lába, s csupán Eta gyorsaságán múlt, hogy el nem esett. Hóna alá nyúlt, és betámogatta az ágyig, pedig az igen szénporos volt. Bozontos hosszú fekete haját hátra simítva kérdezte:

-Nem tudja, hol a feleségem?

-Hangjából,- mely olyan kellemes volt, mint néhány éve, mielőtt megnősült,- felismerte:

-Jóska, maga az? Az isten szerelmére, mi történt magával?

-Válaszoljon, szépen kérem.

-Jó, jó… ne haragudjon, csak az előbb fel se ismertem. A Szülei kint laknak az egyesen …

-Na és a fiam?
Eta igyekezett volna figyelmét elterelni, kevés sikerrel.

-A tanyájukat, tudja, a háború vége előtt, tavaly karácsony táján

-Ne kerteljen már nekem, a kérdésre válaszoljon ha lehet!

-Persze, azt teszem. Ismerte Maga Joó Pistát?

-Most viccel? Hisz tudja, hogy a legjobb barátom!

-Igaz, de csak volt. A feleségével együtt szöktek ki Romániába.

-Ezt meg, hogy érti?

-Egyszerűen összeálltak s átszöktek.

 

-Egyszerűen összeálltak s átszöktek.

-A fiammal?- két kezébe temette arcát és hangos zokogással tört fel belőle a sírás.
Eta odament, megsimogatta hátát:- No, ne sírjon már, mert még én is sírni kezdek.

-Ne.. ne.. nem sírok,- mondta, de még hosszú perceken át nem tudta abba hagyni. Amikor nehezen elmaradt a sírása, megtörölte szemét, szétmaszatolva magán a szénport. Más helyzetben Eta talán elneveti magát,- hisz olyan mókásan nézett ki,- most viszont szánalommal tekintett szemébe, s intett, hogy mossa le arcáról a rettenetes koszt.

-Két hónapja szöktünk hárman, egyik orosz gyűjtőtáborból. Egyet közülünk megsebesítettek, s mi, hosszú ideig cipeltük magunkkal. Észre sem vettük, hogy meghalt. Eltemetni nem bírtuk, mert már hallottuk a kutyákat, amikkel üldöztek, egészen Szatmárnémetiig. Itt át kellett úsznunk a Szamost. Társam egy berettyóújfalui gyerek, nem tudott úszni. Mondtam, csak kapaszkodjon belém. S én úsztam az árral szemben, kettőnk életéért. Pár méter volt csupán a part, mikor egy örvény elsodorta mellőlem, sajnos megfulladt. Nyolcvan kilométerre otthonától. Látja Eta, "rég" vége a háborúnak, mégis emberek halnak meg. Bujkálva jutottam majdnem hazáig, végül Mezőhegyesen felmerészkedtem egy szenes vagonra. Politika, magyar kormány, oroszok, igen megkeserítették életünket. Kétezer kilométer…azóta, ha meglátok egyet közülük, nem bírom ki, hogy ne köpjek egy jó nagyot. Na de hagyjuk a panaszt, hisz itthon se lehetett valami fényes az életük.

-Ebben igaza van Jóska.

-Azon töröm a fejem, hol fogok ezután lakni? Nem tud valami helyet? Nem szüleimmel élni!

-Üres lakás már régen nincs, ha csak…ezt előbb meg kellene beszélni az illetővel. Gyöngyike szaladj és hívd át Feri bácsit!- Harmad magával jöttek vissza.

-Ki ez a jött-ment alak?

-Szépen vagyunk, meg se ismered már a régi pajtásod?

-Csak nem te vagy, hogy nézel ki te Jóska gyerek.

-Bolondos vagy, mint régen, de inkább arra felelj, hova tetted a másik fogantyúdat?

-Ezt sajnos nem én hagytam el, ő hagyott el engem,- nézett karja helyére.- Komolyra fordítva persze, saját hibámnak mondhatom. Felrobbant kezemben egy gránát. A társak szerint rosszul időzítették, míg feletteseim azt állították, túl későn dobtam el. Mindegy melyik igaz, a bal karom odalett. Az is csoda, hogy életben maradtam. Aki mellettem guggolt, szétvitte a fejét. Ha nem sérülök meg, bíróság elé állítanak, így megúsztam.
Eta türelmesen hallgatta egy ideig,- Nem azért hívattalak, hogy élménybeszámolót tartsatok most egymásnak. Erre lesz még máskor is időtök. Most Jóskának lakást kellene összehozni!

-Minek kellek én ehhez, mit akarsz tőlem?

-Arra gondoltam, mindketten,- mármint a gyerekkel,- jobban járnátok, ha Juditka átköltözne hozzád.

-Micsoda örült ötleteid vannak?

-Igen, jól hallottad, ne is tagadd, szereted azt a lányt, vagy tévedek?

-De hát még nagyon fiatal,- jött zavarba Feri.

-Nem igaz, majdnem tizenhat éves. Különben meg azt hiszem, neki egész más a véleménye erről. Epedezik utánad, csak Te nem akarod észre venni!

-Ezt komolyan mondod?- kérdezte fülig pirulva.

-Kérdezd csak meg tőle, s nyakadba ugrik.

-Annyi erőt öntöttél belém, hogy most rögvest beszélek Juditkával.

-Ennek örülök.

-Nem tudom, hogyan fogom Etuskának meghálálni…

-Ne hálálkodjon még Jóska,… Válaszoljon nekem, de őszintén, mikor evett utoljára?

-Tegnap reggel egy békési tanyán, ahol éppen megbújtam.

-Jöjjön egyen velünk!

-Köszönöm, nem szeretnék zavarni.

-Nem zavar,- szólalt meg Róza mama.
Miután megvacsoráztak, Jóskáról elmúlt az a rettenetes fáradtság, amely eddig gyötörte, s így elmert indulni szüleihez.
Nem kellett keresni a lakásukat. Jól ismerte a környéket és Eta is pontosan elmagyarázta, melyikbe menjen.
Kopogás nélkül nyitott be. Pista bácsi nem mozdult, viszont Marika néni annyira megijedt, hogy elejtette a tányért, amit akkor mosott el éppen.

-Jóska fiam, hát szabad így ráijeszteni szegény Anyádra? Végre, hogy haza engedtek már Drága fiam.

-Nem engedtek, szöktem,- majd miután körbe csókolgatta Anyját, átölelte Apját.

-Nagyon vártunk már kisfiam. Na, gyere, mesélj, merre jártatok? Anyjuk készít addig valami vacsorát.

-Ettem pár falatot Kaposi Etuskánál.

-Fér még oda…

-Kicsit összeszűkült a gyomrom, nem bírnék ennyit enni egymás után.

-Mit kerestél Etánál?

-A Mihályfy tanyától mentem be kettősre, ott kerestem a fiam.

-Az a szajha elvitte.

-Már tudom Anyám,- válaszolt szomorúan.

-Ráadásul, Imre öcséd is miatta halt meg.
Hagyta beszélni Anyját, pedig előbb már hallotta Etától. Hagyta, mert vágyott arra a hangra, melyet annyira szeretett és hosszú ideig nélkülözött. Anyja igencsak szaftos szavakkal illette Erzsit,- azért, hogy kissé enyhítsen fia fájdalmán. Igaz őt nem annyira a nő, inkább a kisfia érdekelte. Hisz nőt kap amennyit, csak akar, de fiút, aki az övé, soha!
Apja, hogy enyhítsen Erzsi tettén s fia fájdalmán, megjegyezte:

-Fiatal volt és meggondolatlan.

-Értse meg Apám, én szerettem azt a kis ringyót is.

-Mondd fiam, hol jártatok ennyi ideig.

-Sokfelé voltunk a sereggel. Erdélyen keresztül, az Orosz Moldáviában, na és a Dnyeperi síkságon, ahol szétvertek bennünket, hogy később összefogdossanak mindenkit. Kárpát felvidékre, egy kis faluban, Osztrovban gyűjtötték össze a magyar foglyokat. Tizenkét hónapig tartottak ott engem is. Nem sok esélyünk volt a túlélésre. A hastífusz, pestis, mindennapos eseménnyé vált. Akik életben maradtak, igyekeztek eltitkolni a halottakat, hogy megkaparintsák a napi húsadagjukat. Így egyre többen haltak meg. Kő kemény fekete kenyeret és korpalevest kaptunk heteken keresztül. Ha véletlenül valaki, reklamálni mert bármiért, megitatták,- erőszakkal bele öntötték,- egy deci vadvodkát, ami valójában ricinus volt. Szökdösni kezdtek az emberek, viszont legtöbbjük annyira legyengült már, hogy még aznap visszakerült. Ilyenkor válaszhatott saját büntetésén! Vagy körbe futja a tábort tízszer,- ami legalább tíz kilométer,- húsz fokos hidegben, vagy vállalja az ötben botot. Mindkettő a halálukat jelentette. Páran mégse kerültek vissza szökésükből. Úgy éreztem, ha nekik sikerült, nekem is muszáj megkísérelni, s amint látják, itt vagyok.

-Gyere fiam, fürödj meg. Ezeket a rongyokat meg rögtön elégetem. Apádtól kapsz rendes ruhát. Összehúzzuk magunkat, s biztosan elférünk hárman is. Egy-két hétig nem dolgozhatsz, mert elvisz a szép, olyan sovány vagy, aztán, ha felerősödtél ráérsz munkát keresni.

-Anyám, pár napig maradok és megyek kettősre lakni, lesz lakásom.

-Te aztán gyorsan intézed az ügyeid.

-Nem én, Kaposi Etelka!

-Na csak vigyázz vele, takaros kis menyecske, még az úja köré teker.

-Őszintén szólva, nem is nagyon bánnám, de nem hiszem, hogy szóba állna velem.

-Fiam, azt csak a jó isten tudná megmondani előre.

-Mihez fogok kezdeni, még nem tudtam eldönteni.

-Lényeg az fiam, hogy azért ép bőrrel megúsztad.

 
Kedvenc linkjeim
 
Tiltó
 
Dátum
 
2005
2017. December
HKSCPSV
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Barátok, ismerősők
 
Itt beszéld el
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

Alicia Vikander - A legbiztosabb magyar forrásod az Oscar-díjas színésznõrõl! Képek, cikkek, hírek, minden egy helyen!    *****    -----Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!----    *****    Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG -A LEGINFORMÁLTABB ÉS LEGTARTALMASABB MAGYAR HONLAP AZ ÉNEKESNÕRÕL - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! Azaz... Hol a sapkája??? Ó jaj! Most mi lesz? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Ha te is szereted az Arrow sikersorozat elbûvölõ házaspárját látogass el az ország egyetlen Olicity rajongói oldalára!    *****    Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony    *****    VIDEOJÁTÉK HONLAP! Retro játékoktól, a legújabbakig! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! De hova lett a sapkája??? Ó jaj! Elmarad a Mikulás-nap??? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Legfrissebb videojátékok, fõleg Warcraft és FPS játék hírek! Blog, Airsoft, Tech! Kattints ide!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints