Kezdlap
Batsnyi Jnos (Tapolca, 1763, mj. 9. – Linz, 1845. mj. 12.): a magyar felvilgosods kornak jelents kltje; a nagy francia polgri forradalom eszminek kvetje. Az MTA r. tagja (1843). Falusi varga fia. Iskolit Keszthelyen, Veszprmben, Sopronban vgezte. Pesti joghallgat korban, 1784-tl 1786-ig Orczy Lrinc csaldjnl nevel, itt alakultak ki ri kapcsolatai. 1787-tl Kassn kamarai tisztvisel. Kazinczy Ferenccel s Barti Szab Dviddal megalaptotta els irodalmi folyiratunkat, a Magyar Museumot (1788-92). Ebben adta ki 1789-ben A fianciaorszgi vltozsokra c. forradalmi verst. Halad magatartsa miatt 1793-ban llst vesztette. 1794 szig Forgch Mikls nyitrai fispn titkra, ekkor (1794. nov. 11) a m. jakobinus mozgalomban val rszvtelrt letartztattk, s noha a szervezkedsben val rszvtelt nem tudtk bizonytani, egyvi brtnre tltk. Kufsteinbl 1796. pr. 23-n szabadult, Bcsbe kltztt, ahol szerny pnzgyi hivatalt vllalt. Megindtotta a Magyar Minerva sorozatot. 1805-ben nl vette Baumberg Gabriella osztrk kltnt.. 1809-ben rszt vett a Bcset megszll Napleon kiltvnynak m. szvegezsben. 1809-tl Prizsban lt, vdjat kapott Napleontl. Napleon buksa utn, 1815-ben az osztrk rendrsg letartztatta. Elbb Spielbergben raboskodott, majd 1816-ban lete fogytig Linzbe internltk felesgvel egytt. A harcos plebejus klt, a politikai lra els jelents kpviselje hazjtl s a m. irodalmi lettl elszakadva lte le letnek jelents rszt. Amikor az MTA 1843-ban rtestette, hogy r. tagjv felvettk, nem vlaszolt. Azt a plebejus rtelmisget kpviselte, amely a nemesi-nemzeti mozgalom, a nemesi reformizmus gyt tmogatta 1790 krl, akkor is, ha francia forradalmi szimptijval tl is mutatott a mozgalmon. – M. B. J. versei (Buda, 1827); B. J. potai munki (Buda, 1835); B. J. kltemnyei vlogatott przai rsaival egyetemben (Toldy Ferenc kiadsa, Pest, 1835); B. sszes mvei (Sajt al rendezte Keresztury Dezs s Tarnai Andor I-II.; Versek, 1953, Przai mvek, 1960-61); B. J. vlogatott mvei (Bp., 1956).
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg
Frissts