dufkacsalad - G-Portál

Menü

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

	Számláló
Indulás: 2005-01-12

New Yorkban lelőtték John Lennont.

1980. december nyolcadikán, hétfő este tizenegy óra körül a New York City-béli Dakota-ház előtt Mark Davis Chapman, 25 éves, zavart agyú fiatalember 38-as kaliberű revolveréből leadott 5 lövéssel ölte meg.

Az MBE (a Brit Birodalmi Rend tagja), a 20. század egyik legnagyobb hatású énekese, zeneszerzője, költője és a The Beatles gitárosa. Az 1960-as évek folyamán Paul McCartneyval való együttműködése komoly hatást gyakorolt a rockzene fejlődésére, a komolyabb és politikai üzenetet hordozó irányba terelve azt.
Az ötvenes évek végén állt össze a Beatles, amelynek tagjai voltak: John Lennon, Paul McCartney, George Harrison és Ringo Starr. A hatvanas évek elején érték el első sikereiket a liverpooli Cavern és a hamburgi Star Clubban. 1962-ben készítették első lemezüket "Love Me Do" címmel.

Lennon a televízióban, filmekben (mint az 1964-es Egy nehéz nap éjszakája), sajtótájékoztatókon és interjúkban tanúbizonyságot tett személyiségének lázadó, kritikus oldaláról, gyors észjárásáról és szarkasztikus humoráról. Munkáiban előszeretettel alkalmazta a szándékos megtévesztést. Zenei karrierje mellett békeaktivista, író, színész, filmproducer és festőművész is volt.

A legendás zenész halálának okairól számos teória keletkezett, amelyekről például itt is lehet olvasni.

Hernádi Gyula

Született: Oroszváron (maSzlovákia). 1926. augusztus 23-án-2005. júl. 21

Két éves korától 18 éves koráig Pannonhalmán élt, ahol édesapja főjegyzőként dolgozott, nagyapja híres orvos volt. Ahogy ő mondta; "A kolostor (a pannonhalmi - szerk.) fantasztikusan leárnyékolta illetve, leragyogta az egész falut és a környéket" Tanulmányait a Győri bencés gimnáziumban végezte, mint bejáró diák. Bátyja, Hernádi György, ekkor már a Ludovika Akadémián tanult.

Érettségi után, 1944-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett, azonban a háború megszakította tanulmányait. Leventeként került orosz hadifogságba, a Krím félszigetre, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza. Ezután többféle tanulmányba is belefogott, népi kollégista is volt. 1950-től vállalati közgazdászként dolgozott a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben. 1970-től a Huszonötödik Színháznál, majd aNépszínháznál, később a kecskeméti Katona József Színháznál volt dramaturg, illetve művészeti vezető. 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének az elnöke volt.

Irodalmi művel először 1955-ben jelentkezett: költeményei, novellái, kisebb regényei jelentek meg. Ismertté elsősorban Jancsó Miklós filmjeihez készült forgatókönyveivel vált. Első közös filmjük az 1964-ben bemutatott "Oldás és kötés" volt és ezt egy sor másik film követte. Műveiben gyakran jelentek meg egyedi, meghökkentő ötletek, horrorisztikus képek

Művei:

Deszkakolostor (novellák, 1959)

A péntek lépcsőin (regény, 1959)

Folyosók (regény, 1966)

Száraz barokk (elbeszélések, 1967)

Sirokkó (regény, 1969)

Az erőd (regény, 1971)

Utópia (dráma, 1973)

Falanszter és Antikrisztus (dráma, 1974)

Logikai kapuk (elbeszélések, 1974)

Vörös rekviem (regény, 1975)

Vérkeresztség (dráma, 1975)